Ki választhatja KATA adózási módot?
Egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, és az ügyvédi iroda.
Az Állami Adó és Vámhatóság adatai szerint az elmúlt 4 évben háromszorosára nőtt azon egyéni vállalkozások száma, akik a KATA adózást választották, míg a katázó társas vállalkozások száma megduplázódott.
Nagyon pozitív szempont, hogy év közben is választható ez az adózási mód. Nemcsak kezdő vállalkozások léphetnek be ebbe az adózási formába, hanem már vállalkozási tevékenységet folytatók is alanyai lehetnek a KATÁ-nak, a bejelentkezést követő hónap első napjától.
A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások a KATA választást a NAV-hoz való bejelentkezéssel együtt teljesíthetik.
FONTOS változás 2019. január 01-től!
Nem választhatja a KATA adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében, vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte. Ez az időszaki korlát 2018.12.31-ig 2 év volt.
Mekkora összeg a kisadózó vállalkozások tételes adója?
A főállásúnak minősülő kisadózó, illetve kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50.000 Ft tételes adót fizet. Itt választható a magasabb összegű tételes adó is, melynek összege 75.000 Ft.
A főállásúnak nem minősülő kisadózó, illetve kiadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft tételes adót köteles fizetni.
A legkedvezőbb változás 2019.01.01-től!
2019.01.01-jétől 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedett az alanyi adómentesség határa.
Ez azt jelenti a KATA alanyok esetében, hogy évi 12 millió forintos bevételi határig alanyi adómentességet választhatnak.
Ha a kisadózó nettó bevétele meghaladja a 12 millió forintot, akkor az e feletti, általános forgalmi adót nem tartalmazó rész után 40%-os adót kell fizetnie.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy az átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a személyi jövedelemadó és a járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) megállapítása, bevallása és megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában)
- szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
KATA – adózó társadalombiztosítási szabályai:
Ellátások alapja:
Főállású kisadózó esetében:
- a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül;
- a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet: nyugdíj, álláskeresési járadék stb.;
- ellátások számításának alapja havi 94 400 forint (erre a fiktív alapra azért van szükség mert tétele az adó).
- abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor az ellátások számításának alapja 158 400 forint.
- nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak; társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez! Azt majd a főállása után kapja ugyanis.